PUNU (APONO, BAPUNU, MPONGWE, PUONOU, PUNO)
Gabon
A punuk Gabonban, a Ngume folyó bal partján laknak, a Shira törzsek csoportjába tartoznak. Ezek a törzsek eredetileg az angolai Luango királyság részei voltak. A
18. században vonultak északra, majd megtelepedtek jelenlegi lakóhelyükön. Független falvakban laknak, klánokra és családokra osztva. A társadalmi életet
a moukouji-társaság szabályozza. A szociális és bírói ügyek mellett a gonosz erők semlegesítésével is foglalkozik. Kultikus készletük szobrocskákból, emberi eredetű ereklyékből és maszkokból áll. A punu maszkok idealizált női ősök arcát ábrázolják. A maszkokon a fehér szín a békét, az istenségeket, a holtak szellemeit és a túlvilági életet szimbolizálja.
A fehér arcú maszkok főleg a temetési és emlékező szertartásokon szerepeltek. Feltűntek a mágikus rítusoknál is, melyeknek célja a varázslók leleplezése volt. A maszkok életszerűek. Többnyire fehér, néha fekete arcok, kiálló biggyesztett szájjal, ferdevágású szemekkel, boltozatos homlokkal és a punu nők jellegzetes magas hajviseletével. Gyakran keleties benyomást keltenek.
Sok punu maszk a homlokon és halántékon lévő domborított, káró-formájú maghéjdíszítésről ismerhető fel. Ezek a díszítések egy női őssel vagy egy
déli Punu-alcsoporttal kapcsolatosak. A fekete arcos maszk ugyanezeket
a stílusjegyeket hordozza, de ennek az igazságszolgáltatásban és a varázslók leleplezésében volt szerepe. Napjainkban a maszkok főleg szórakoztató eseményeken láthatók. Néha temetési szertartásokon eredeti funkciójukban,
az ősök szellemének megtestesítőjeként szerepelnek. A táncosok raffia vagy szőttes ruhában, állatbőrben, elképesztő akrobatikus ügyességgel mozognak.
A punuk ereklyetartó álló alakokat is faragnak, melyek az elhunytak csontjait őrzik. Készítenek amuletteket és mindennapi tárgyakat, a maszkokon hasonló arcok ábrázolásával. Ezek valószínűleg presztizs-tárgyak voltak, mágikus szertartásokon vagy ereklyetartó dobozként használták őket. Punu népcsoport maszkjára jellemző a trapéz alakú 9 homloktetoválás, érdekes hajviselet és az ázsiaias, általában fehér lány arc.
————————————-
A Punu a Felső-Ngoume-folyó (Gabon) bal partján található, és a Shira néven ismert törzsek csoportjába tartozik, amelyek eredetileg Angola Luango királyságának részét képezték. Az Eshira, a Lumbo, a Vili, a Galoa és a Vungu népekkel a Punu észak felé vándorolt a 18. század folyamán, és azon a területen telepedtek le, ahol ma is tovább élnek. Klánokra és családokra osztott független falvakban élnek, és a társadalmi kohéziót a moukouji néven ismert társadalom biztosítja. Elsődleges szerepe a közösségi élet szabályozása a szociális és igazságügyi kérdésekben, és főként a gonosz erők semlegesítésére vonatkozik. E célból a moukoudji hivatalnokok kultuszkészletet használnak, amely szobrokat, emberi emlékeket és maszkokat tartalmaz.
A Punu-maszkok az idealizált női őseket ábrázolják. A maszk fehér színe nemű; A fehér a béke, az istenségek, a halottak szelleme és a túlvilág szimbóluma. Ez tehát a temetési ünnepségek és emlékművek domináns színe. Ezért a maszkot temetés során viselték. Megjelentek a varázslatos szertartásokban is, amelyek feladata a varázslók leleplezése volt. A maszkok reális, többnyire fehérek, de néha fekete arccal, kiálló kihúzott ajkakkal, görbülettel bevágott, gömb alakú kiálló szemmel, magas domború homlokkal, és jellegzetes merev, magas coiffures tükrözik a Punu női hajstílusát. A maszkok gyakran keleti kifejezéssel rendelkeznek, de ilyen befolyást nem állapítottak meg. Számos Punu-maszkot fel lehet ismerni a homlokon és a templomokban található gyémánt alakú hegesedési jelekkel. A templomokban a hegesedési jeleket úgy gondolják, hogy vagy nőstény ősekkel, vagy a Punu törzs déli alcsoportjával társulnak. A fekete arcmaszkok ugyanolyan stílusjellemzőkkel bírnak, mint a fehér maszkok, ám úgy gondolják, hogy igazságügyi funkcióval bírnak, és segítik a varázslók azonosítását. A maszkok előadása manapság elsősorban a közönség szórakoztató ünnepi alkalmainak szórakoztatására szolgál. A maszkosok csak ritkán látják el a temetésen való rituális funkciót, amikor az ősi szellemek megtestesüléseként táncolnak. Az előadások során a táncosok, raffia vagy pamutszövet jelmezekkel és állati harisnyákkal, csodálatos akrobatikus mozgékonysággal mozognak hat és fél láb magasra.
A Punu állandó relikviáriusokat is farag, amelyek az elhunyt csontait figyelik. A Punu művészek amuletteket és mindennapi tárgyakat is faragtak, amelyek arcokat mutattak, hasonlóan a maszkokhoz. Úgy gondolják, hogy presztízs tárgyakként használták őket mágikus szertartások során, vagy az ősi csontok mellett egy relikviáris dobozban tartották.
PUNU (APONO, BAPUNU, MPONGWE, PUONOU, PUNO)
Gabon
The Punu reside on the left bank of the Upper Ngoume River (Gabon) and belong to the group of tribes known as Shira which were originally part of the Luango kingdom of Angola. With the Eshira, the Lumbo, the Vili, the Galoa, and the Vungu people, the Punu migrated northwards during the 18th century and settled in the area where they continue to inhabit to this day. They live in independent villages divided into clans and families, and social cohesion is ensured by a society known as moukouji. Its primary role is to regulate community life with regards to social and judicial matters, and mainly it applies itself to the neutralization of evil forces. To this end, officiates of moukoudji utilize a cult kit that includes statuettes, human relics and masks.
Punu masks represent idealized female ancestors’ faces. The white color of the mask is genderless; white is a symbol for peace, deities, spirits of the dead, and the afterlife. It is thus the predominating color in funeral celebrations and memorials. Therefore the masks were worn during funerals. They appeared also in the magical rites whose function was to unmask sorcerers. The masks have realistic, mostly white but sometimes black faces with protruding pursed lips, globular protruding eyes incised with a curve, high-domed foreheads, and characteristic rigid high coiffures reflecting the Punu women’s hair styles. The masks often have an Oriental expression, but no such influence has been established. Many Punu masks can be recognized by raised diamond-shape scarification marks on the foreheads and temples. The scarification marks on the temples are thought to be associated either with a female ancestor, or with a southern sub-group of the Punu tribe. Black face-masks have exactly the same stylistic characteristics as the white masks, but they are believed to have a judiciary function and help identify sorcerers. The performances of the masks are nowadays intended primarily to entertain audiences on festive occasions. Only rarely do the masqueraders fulfill a ritual function of officiating at funerals, when they dance as embodiments of the ancestor spirits. In performances the dancers, wearing costumes of raffia or cotton fabric and animal pelts, move with amazing acrobatic agility on stilts up to six and a half feet in height.
The Punu also carve standing reliquary figures, which watch over the bones of the deceased. Punu artists carved also amulets and everyday objects showing faces similar to those found on masks. It is thought they were used as prestige objects, during magical ceremonies, or were kept alongside the ancestral bones in a reliquary box.