Lwalwa

LWALWA (BALUALUA, BALWALWA, LWALU)

Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola

A lwalwaiak rokonok Lulua-val. A Kasai-folyó és mellékfolyója, a Lweta által alkotott háromszög belsejében, a volt Kasai tartomány délnyugati részén, 20 000 Lwalwa él KDK-ban, de még sokan Angolában vannak. Társadalmi és politikai szervezésük kezdetleges. Minden Lwalwa falut egy férfi vagy női főnök vezet, akinek hatalmát egy hatalmas társadalom, a bangongo ellenőrzi. A Lwalwaiak hisznek a legfelsőbb lényben, ám csak a vadászat és a természet szellemeit imádják. A föld, ahol a Lwalwa él, gazdag és termékeny, és jól szolgálja az emberek mezőgazdasági gazdaságát. A nők szinte teljes felelősséggel tartoznak mindenért, ami a növénytermesztésbe megy, mind a helyi fogyasztásért, mind a kereskedelemért. A férfiak viszont kölcsönadnak kezet a forgalmas betakarítás idején, hogy felmérhessék háztartásuk fogyasztását az évszakra vonatkozóan. Noha a férfiak vadásznak alkalmi kiegészítõ fehérjét, a táplálékfelvétel nagy részét a nõk biztosítják. A vadászat, néha egyéni és néha közösségi, továbbra is fontos társadalmi szerepet játszik a Lwalwa környékén.

A szobrász kiváltságos státuszt élvez és jól fizetik; szakma örökletes volt, és gazdagsága miatt gyakran községfõnökévé tették õt az álarcos táncokért. A Lwalwa faragók híres maszkokról. A maszkok jellemzően kiegyensúlyozott összetételű, megnövekedett szögletes orr, kiálló száj és ferde szemmel vannak kialakítva, mélyen kialakított homlok alatt. Ezek az élesen körülhatárolt tulajdonságok szinte geometriai megjelenést kölcsönöznek a Lwalwa művészetnek. A maszkokat négy típusra lehet osztani: az nkaki vagy az ember maszkja, amelynek orra széles háromszög alakú panelre van formálva, amely néha a homlokig terjed; a shifoola, egy maszk rövid, horgos orrával; a mvondo, amelynek orra az nkakiokra emlékeztet, de kisebb; és végül a gombát vagy a kashikát, amely egy nőt ábrázol, és amelynek elülső címerje van. Az orr alakját a különböző madarak szerint modellezzük. Az ajkak szűk, de kiálló és vastag; a szemnek nyílása van vízszintes réseiben. A templomokban a tetoválást ábrázoló kiálló részük van. A maszkok fontos szerepet játszottak a vadászati ​​rituálék bangongo táncában. Amikor a vadászok üres kézzel tértek vissza, az ősöket táncszervezéssel megbocsátják. A maszkokat a bangongo társadalom titkos rituáléjában is felhasználták, feladata a fiatal férfiak beavatása és körülmetélése. A maszkolt táncok koreográfiája nagyon bonyolult volt, és meg kellett engednie az őseinek szellemét, és beavatkozásra kényszerítette őket. A maszkok ma is szerepet játszanak a világi ünnepségekben. Manapság a maszkotáncok fizetésért készülnek, és varázsuk nagyrészt utat nyitott a szórakozáshoz.

A szobor meglehetősen nyers figurákra korlátozódott, amelyek vonásait a maszkok másolták, határozott szerepet játszottak a termékenységi rituálékban és a szellemeknek szentelt kultuszban is.

 

LWALWA (BALUALUA, BALWALWA, LWALU)

Democratic Republic of the Congo and Angola

Lwalwa people are related to Lulua. Inhabiting the triangle formed by the Kasai River and its tributary, the Lweta, in the southwest of the former Kasai province, 20,000 Lwalwa live in DRC, but many more are in Angola. Their social and political organization is rudimentary. Each Lwalwa village is headed by a male or female chief, whose power is held in check by a powerful society, the bangongo. The Lwalwa believe in a supreme being, but they worship only the spirits of the hunt and nature. The land where the Lwalwa live is rich and fertile, lending itself well to the agricultural economy of the people. The women are almost wholly responsible for all that goes into the growing of crops, both for local consumption and for trade. The men do, however, lend a hand during the busy harvest time, so that they can evaluate their household intake for the season. Although hunting by the men provides some occasional supplementary protein, the women provide the majority of the nutritious intake. The hunt, sometimes individual and sometimes communal, still plays an important social role among the Lwalwa.

The sculptor enjoyed a privileged status and was paid handsomely; his profession was hereditary and often, due to his riches, he was made village chief in charge of the masked dances. Lwalwa carvers are famous for their masks. The masks typically display a balanced composition, an enlarged angular nose, a protruding mouth and slanted eyes set under a deeply formed forehead. These sharply delineated features give Lwalwa art almost geometric appearance. The masks may be divided into four types: the nkaki, or man’s mask, with a nose sculpted into a wide triangular panel that sometimes extends up to the forehead; the shifoola, a mask with a short, hooked nose; the mvondo, the nose of which is reminiscent of the nkaki’s, but smaller; and finally the mushika or kashika, which represents a woman and which has a frontal crest. The shapes of the nose are modeled after different birds. The lips are narrow but protruding and thick; the eyes have openings in horizontal slits. On the temples they have a protuberance that represents tattooing. The masks had an important function in the bangongo dance of the hunting ritual. When hunters returned empty-handed, the ancestors would be appeased by organizing a dance. The masks were also used in a secret ritual of the bangongo society, in charge of initiation and circumcision of young men. The choreography of masked dances was highly complex and had to appease the spirits of the ancestors and compel them to intervene. Masks still play a role today in secular festivities. Nowadays the mask dances are performed for payment, and their magic has largely given way to entertainment.