GRASSLAND, KAMERON
Kamerun északi részét iszlámolták és szobor nélkül; másrészt a nyugati szavak, a gyep, három etnikai csoportból állnak, közös ősökkel. Van egy millió Bamileke, amely a délnyugati fennsíkon terül el, olyan közösségekben, ahol 50 000-100 000 ember él; az északi 500 000 Bamenda-Tikar; végül pedig a Bamum északnyugaton, 80 000 lakosa van. Az öngyilkossággal vagy lázadással szembeni rabszolgaság elleni Bamileke nagyon kevés hozzájárulást mutatott az Új Világ fekete lakosságához. A Kamerun legelőjén élő emberek művészi produkciója szorosan kapcsolódik a királyi és társadalmi szertartásokhoz. A nagy figurákat, trónt és presztízs kellékeket a király használja hatalmának érvényesítésére.
A gyepet kilencven királyságra osztották, amelyeket egy király, a fon, és amelyet nem titkos társaságok támogattak. A múltban azt hitték, hogy természetfeletti hatalmakkal rendelkezik, amelyek lehetővé tették, hogy állattá váljon – elefánt, leopárd vagy bivaly. Biztosította népének védelmét, garantálta a mezők termékenységét és a nők termékenységét. A fon felelős az ültetés és a betakarítás szertartásaiért, a száraz évszak fesztiváláért, a kollektív királyi vadászat megnyitásáért és a háborús expedíciókért. A fonot elődje nevezte ki, aki a közvetlen örökösei közül választotta, kivéve a legidősebbet. A művészeti tárgyak a pozíció szimbólumai voltak a hierarchiában; számuk, az anyagok, amelyekből készültek, és ikonográfiájuk fokozatosan megváltozott, amikor az ember a társadalmi létrán leereszkedett vagy felment. A szobrászok között gyakran volt a verseny, mivel a művész irodája nem volt örökletes. A szobrászat célja az volt, hogy megemlékezzenek és megünnepeljék a jelenlegi királyi őseket. A fon palotában, az ősi figurák és a maszkok mellett, fejdíszek, gyöngyös trónok, karkötők, nyakláncok, csövek, leopárd bőr, elefánt íjak, kardok, parancsnokok botjai, rajongói, edények, szarvak és terrakotta tálak találhatók. .
Bamileke (Mbalekeo, Mileke) területein a fon a szobrok őrzését bizonyos tagok számára bízta meg, mivel a kincstár egyes részei között elterjedés biztosítás volt a gyakori tüzek ellen. A félelmet és félelmet kiváltó maszkok az elnyomásért felelős társadalmak munkája. A füves területen talált etnikai és stílusbeli eltérések ellenére hasonló típusú maszkot készítettek. Az összes fiatal fiú korosztályon alapuló egyesületekhez tartozik, amelyek mindegyike ötéves időszakokra szól, és a katonai és a műszaki szakmai gyakorlatra összpontosít. A különféle társadalmak is maszkokat vettek fel; Néhányat a hagyomány szerint maguk az ősök alkottak és szenteltek fel, mások nagy félelmet keltettek, gyöngyökkel, rézkel és cowrie héjjal díszített maszkok voltak. A legtöbb királyság bivaly-, szarvas-, elefánt-, madármaszkot és férfi és női emberi fejet ábrázoló maszkokat használt.
Általában állami ünnepségek alkalmával, például egy fontos méltósági személy temetésén vagy éves ünnepségek alkalmával viselik. Ezen ünnepségek során a vezető táncos n’kang maszkot visel, amely hamis szakállt viselt, a két szimmetrikus részre osztott kozmetikát gyakran királyi kiegészítőkkel borítják, például cowrie héjakkal és gyöngyökkel. Az n’kang maszkot más nők, férfiak vagy állatokat ábrázoló maszkok követik. A bivaly- és elefántmaszkok az erőt és az erőt képviselik, a pókmaszk pedig az intelligenciát, de a jelentések nagy része elveszett.
Bamum (Bamoum, Bamoun, Bamun, Banun, Anya, Anya, Mun) társadalmi életét a környező főnökök meghódítására irányították, és csatákat szomszédos területekre készítettek: ebből származik a harcos mitológia és az anyagi erő szimbólumok bősége. A Bamum nagy figurákat készített gyöngyökkel és tehenekkel. Figyelemre méltó elefántfejek bronzöntvényben. Vannak még: táncmaszkok hosszú fej és magas nyak formájában, állati fej alakban is; lábak és trónok állati vagy emberi alakokkal díszítve és tartva. Bangwa kicsi királyságában a szobrok és a maszkok feje kitágult arcokat mutat. A kör alakú nagyon jellemző szobor apogejéhez egy kürtös ábrázolásakor érkezik, aki tiara alakú hagyományos fejfedőt hord; a szemöldöke vastag kettős íve túlnyúlik, és a száját párhuzamos gömb alakú megkönnyebbülésként kezelik egy nehéz orr alatt, jó alakú orrlyukkal.
A maszkokhoz használt fa nem mindig teljesen vándorol fel, mivel a maszk nem takarja el a viselő arcát, hanem egyfajta bambuszkeretet fed, amelyet egy pálmafonalak göndör gallérja vesz körül, amely elrejti a fejét. Ezeket a maszkokat, a politikai, adminisztratív, igazságügyi vagy színházi funkciókkal rendelkező társadalmak eszközét speciális tárolóházakban tartották; az első csapadékkor hozták őket ki. Ekkor maga a király maszkolt és táncosnak tűnik. A bivaly csatlakozik a leopárdhoz, az elefánthoz és a kétfejű pitonhoz, mivel a királyi hatalom képe gyakran megtalálható a régió alkotásainak díszítésekor.
Számos tekintélyes kellékeket készítettek a füves területen, köztük nagy háztartási oszlopokat, emberi és állati figurákkal faragott ajtókat, trónt, széket és asztalokat, apró fejekkel és figurákkal díszítve, nagy tálak, faragott szarv királyi ünnepek, antropomorf terrakotta és bronzcsövek. A királyi és állami szertartások során olyan hangszereket játszottak, mint az antropomorf és zoomorf dobok, valamint a fém gongok.
GRASSLAND, CAMEROON
The northern part of Cameroon has been Islamized and has no sculpture; on the other hand, the savannas of the west, the Grassland, are composed of three ethnic groups with ancestors in common. There are the one million Bamileke spread over the southwestern plateaus, in communities that have from 50,000 to 100,000 people; the 500,000 Bamenda-Tikar in the north; and, finally, the Bamum in the northwest, with a population of 80,000. The Bamileke resisting slave raids with suicide or rebellion, contributed very little to the Black population of the New World. The artistic production of the people living in the Grassland of Cameroon is closely associated with royal and societal ceremonies. Large figures, thrones and prestige paraphernalia are used by the king to assert his power.
The Grassland was divided into ninety kingdoms governed by a king, the fon, supported by non-secret societies. In the past, he was believed to be endowed with supernatural powers that allowed him to change into an animal – an elephant, leopard, or buffalo. He ensured the protection of his people and guaranteed the fertility of the fields and the fecundity of the women. The fon was responsible for rituals of planting and harvesting, for the annual festival of the dry season, for the opening of the collective royal hunt, and for expeditions of war. The fon was appointed by his predecessor, who chose him from among his direct heirs, excluding the eldest. Art objects were symbols of position in the hierarchy; their number, the materials from which they were made, and their iconography changed progressively as one descended or ascended the social ladder. Competition among sculptors was often great, for the artist’s “office” was not hereditary. Sculpture’s goal was to commemorate and celebrate the royal ancestors of the present fon. In the fon’s palace, next to the ancestral figures and the masks, one would also find headdresses, beaded thrones, bracelets, necklaces, pipes, leopard skins, elephant tusks, swords, commanders’ sticks, fans, dishware, horns, and terracotta bowls.
In Bamileke (Mbalekeo, Mileke) territories, the fon entrusted the guardianship of the sculptures to certain members, for to spread around portions of the treasury was an insurance against the frequent fires. Masks that elicit fear and apprehension are the work of societies responsible for repression. In spite of the ethnic and stylistic variations found in the Grassland area, similar types of mask have been produced. All young boys belong to associations based on age classes, covering periods of five years each, focusing on military and technical apprenticeship. The various societies also had their masks; some of them, according the tradition, had been created and consecrated by the ancestors themselves, others inspired great fear, there were masks decorated with beads, copper, and cowrie shells. Most of the kingdoms used the buffalo, stag, elephant, birds masks, and masks presenting male and female human heads.
They are usually worn during state ceremonies such as the funeral of an important dignitary, or during annual festivities. During these ceremonies, the leading dancer wears a n’kang mask which bears a false beard, a coiffure split in two symmetrical parts and is often covered in royal paraphernalia such as cowrie shells and beads. The n’kang mask is followed by other masks representing a woman, a man or an animal. The buffalo and elephant masks represented strength and power, and the spider mask, intelligence, but most of the meanings are now lost.
Bamum (Bamoum, Bamoun, Bamun, Banun, Mom, Mum, Mun) social life was oriented toward the conquest of surrounding chieftainries, and forays were made into neighboring lands: from this stems a warrior mythology and an abundance of material symbols of strength. The Bamum produced large figures encrusted with beads and cowries. Noteworthy elephant heads cast in bronze. There are also: dance masks in the form of a long head and a high neck, also in animal-head form; footstools and thrones decorated and supported by animal or human figures. In the small kingdom of Bangwa, the heads of statues and masks feature puffed-out cheeks. The very characteristic sculpture in the round attains its apogee in a depiction of a horn-player who wears traditional headgear in the shape of a tiara; the thick double arc of his eyebrows overhang, and the mouth is treated in parallelepipedal relief under a heavy nose featuring well-shaped nostrils.
The wood used for masks is not always completely hollowed out, for the mask does not cover the face of the wearer but rather tops a kind of bamboo cage surrounded by a tufted collar of palm fibers, which conceals the head. These masks, instruments of societies with political, administrative, judicial, or theatrical functions, were kept in special storage houses; they were brought out at the first rainfall. Then, the king himself would appear masked and dancing. The buffalo joins the leopard, elephant, and two-headed python as an image of royal power is frequently found in the decoration of works from the region.
A large number of prestigious items of paraphernalia were produced within the Grassland area, including large house-posts, door and window frames carved with human and animal figures, thrones, stools and tables decorated with small heads and figures, large bowls, carved horns for royal feasts, anthropomorphic terracotta and bronze pipes. Musical instruments such as anthropomorphic and zoomorphic drums, as well as metal gongs, were played during royal and state ceremonies.
